Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008.09.20

Célok, tervek, lehetőségek

CCÉLOK TERVEK LEHETŐSÉGEK
            
„A kultúra az egységre mindig igent mond,

a  gazdaság többé-kevésbé helyesel,

a  politika nem nyilvánít véleményt, „

FERNAND BRAUDEL

A civilizációk nyelvtana
 
A szabad mozgás akadályainak megszűnése
 
A Európai Unió csatlakozási folyamatának jelenlegi eredményei, lehetővé teszik a Tagállamok állampolgárai számára a szabad áramlást. A mobilitás a regionális művészeknek életképes lehetőség a szélesebb közönség és ezáltal a nagyobb piac felé. A más országokban történő megjelenés sok alkotó számára egyedülálló kilátás a népszerűség elnyerésére. Ugyanakkor a külföldi siker gyakran a hazai népszerűséghez vezető lépés. Jelen helyzetben a mobilitás több alternatívát és lehetőséget jelent a művészek számára. Alkalmat biztosít a vándorkiállítások esetében körutazásokra és munkájuk exportálására is A mobilitás fogalmába beletartozik emellett hálózatok és művésztelepek különböző országokban történő létrehozása is. Ezekben a művészeti kezdeményezésekben résztvevő alkotók számára mód van arra, hogy gyakran a helyi művészekkel közösen megvalósítsanak egy-egy projektet. Kapcsolatba kerülhetnek más szakmabeliekkel, inspirációt meríthetnek, új kifejezési módokat fedezhetnek fel.
 
Finanszírozási hiányok, mint nehézségek „Sponsorare necesse est”
 
Beszélnünk kell tehát a kultúra szponzorációjáról és a szponzoráció kultúrájáról is. Segers és Viehoff szerint az európai identitás kérdését ma alapvetően két probléma tartja napirenden: az egyik a feltámadt nacionalizmus, a másik pedig Habermas kifejezésével az „életvilág kolonizálása”. Az első nem szorul magyarázatra a második a gazdasági rendszer szempontjainak eluralkodását jelenti a társadalom és kultúra egész világa felett. A művészek szerint a munkájuk „exportálásában” ill. más európai országba való eljutás megszervezésében a fő nehézséget a finanszírozás hiánya jelenti. A szponzoráláshoz ugyanúgy három dolog kell, mint a háborúhoz. A pénz csak az egyik feltétel. A másik feltétel az elkötelezettség, ami nem tanítható, hanem belülről fakad. A harmadik a tudatosság. A művésznek tudnia kell, mi az amit ő kínál, ki mennek el a kiállításaira, hogyan lehet az illető cég és a támogatást kérő között kapcsolatot találni. Művészek sokszor falakba ütköznek, amikor új szponzorokat keresnek. A szponzorok beszerzése szakma, komoly felkészülést igényel. Olyan, mint egy kereskedelmi szerződés, mindkét félnek meg kell találnia a számítását. Nem KÉRÉSEN, hanem AJÁNLATON, alapul. Világosan meg kell fogalmazni mit kínálnak a szponzoráló cégnek, mi az ő „haszna”. Hozzáfűzöm azonban, hogy Nyugat Európában a szponzorok felhajtása nem a művészek feladata, ott ezt erre szakosodott cégek, ügynökségek végzik. Azt kell tudni, hogy a vállalti szponzor a cég általános üzleti stratégiájából vezeti le szponzori tevékenységét. A piacgazdaság nem emocionális, hanem racionális viszonyok, érdeket mentén szerveződik. A nem racionális területekre, mint például a művészet a racionális területekről kell átszivattyúznia a pénzt. Sokan azonban tévesen a szponzorációtól várják a kultúra megmentését. Európában a szponzoráció csak gomb a kabáthoz. Fontos, de csak kiegészítő forrás a kultúra finanszírozásának rendszerében. Példaként említhetem Angliát is, ahol a kormány kifejezetten ösztönzi a kulturális szponzorációt – minden vállalati fonthoz, amit a kulturális intézmények kapnak hozzáteszi a maga támogatását. Ennek ellenére sem éri el a vállalati pénzekből befolyt támogatás a kultúrára fordított összegek öt százalékát. Mégis e komor szavak ellenére idézhetem a „The New Yorker” című lap karikatúráján szereplő vezérigazgató szavait: „ A jövő kikerülhetetlen borzalmakkal teli, de a következő negyedév kilátásai igen biztatóak.”
 
Virtuális mobilitás, a bemutatkozás új eszköze
 
Az új fordulatok és folyamatok jegyében indult 2007. áprilisában az MGM ART, és a Berlini Művészeti Egylet együttműködése, amelynek eredményeképpen jött létre az itt megtekinthető AKTIVITÁS MOBILITÁS ALKOTÁS c. kiállítás. A jelenleg is folyó pilot projekt a „mobilitás” jelenségének technikai filozófiai és művészi szempontból történő szemrevételezésével egy részt a jó gyakorlatot kívánta reflektorfénybe helyezni, másrészt az állami, és magán szféra érintettjei között próbált kapcsolatot kialakítani.
Terveink között szerepel egy művészeti portál létrehozása www.artdesk.com, néven. Ez a webalapú szolgáltatás a művészek európai mobilitásának adminisztratív, jogi és szociális vonatkozásairól adna tájékoztatást. Segíteni kívánunk majd a hozzánk fordulóknak a művészeti image kialakításában is. Ebben az értelemben tanácsokat is adnánk az alkotóknak a dokumentációk, publikációk, prezentációk elkészítésében. Hiszen ma már nem elegendő, egy iskolához, egy stílushoz, egy mesterhez besorolni valakit, hanem a műkereskedelem strukturált rendszerében is ki kell vívni a helyet ahhoz, ha képeket akarunk értékesíteni.
Ez nem is tűnik elérhetetlen vágyálomnak, hiszen a nagy nemzetközi aukciósházak már a múlt évben is kiemelkedő forgalombővülésről adnak számot, és a 2007-es év első aukciói további áremelkedést hoztak. Februárban például a Sotheby’s és a Christie’s egymással párhuzamosan tartotta évnyitó árveréssorozatát. A két aukción született számos világrekord többségét európai művészek érték el. Az aukció legmagasabb árával és egyúttal legnagyobb meglepetésével a 48 éves skót festő Peter Doig Fehér kenu című 1991-es olajképe szolgált, amely becsértéke ötszörösén 5,73 millió fontért kelt el. Ez a legmagasabb összeg, amelyet valaha élő európai művész munkájáért adtak.
 
Az intézményi támogatás szerepe a kapcsolatok kialakításában
 
Közel hét millióan dolgoznak jelenleg Európában a kultúra és a média területén, és ez a létszám folyamatosan növekszik. A német elnökség közös ajánlás kidolgozását szorgalmazza arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni kulturális intézmények működését, és kiaknázni a szektor bővülését valamint a foglalkoztatást. A kultúra szerepének erősítése elsőséget élvez, ennek értelmében az EU minden működési területén figyelembe kell venni a kulturális vonatkozásokat. A következő három év munkaprogramjának prioritásai közé tartozik, a kulturális örökség gondozása és archiválása, a művészek és műgyűjtemények mobilitása. 2007 első félévében lépett életbe a Kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO- egyezmény.
 
 
Hálózatok létrehozása, az EU és közös projektekben való részvétel eredményei – európai többletértékek kialakulása
 
Több nagy hatású közösségi eszköz 2007 elejétől működik, így a Kultúra Program (2007-2013), valamint az Európa a polgárokért (2007-2013) program is. Az EU német elnöksége számos magas színvonalú eseménnyel kívánja előkészíteni és elindítani a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évét (2008). Szakkonferenciák sorozatának megrendezésével (kulturális ipar, statisztikák, kulturális turizmus, hosszú távú archiválás, kulturális sokféleség) járul hozzá a tanács munkájához. Tovább folytatódik a felkészülés a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra, amikor Essen mellett Pécs és Isztambul viseli majd ezt a címet.
 
A szubszidiaritás elvének érvényesülése az EU- kultúrpolitikájában, a jelen kiállítás tapasztalatainak összefoglalásával
 
A globalizáció, éppúgy mint az Európai Unióhoz hasonló regionális integrációk most jelentősen relativizálja a nemzetállami identitás korábbi szerepét átformálva azt. A 21. század az elképzelésem szerint a kulturális diverzitás százada lesz. A kulturális diverzitás nemcsak etikai, hanem anyagi-materiális szempontból is fontos. A szokásrendszerek és hagyományokba rögződött sajátosságok ütközése kihívásokat is megfogalmaz, de egyben versenyhelyzetet is teremt. Az európai kulturális politika lényege éppen a különbözőségek megtartására kell, hogy épüljön a helyit – lokálisat kell támogatnia.
Az EU Kulturális tevékenységeinek joglapja az EU Szerződés 151. cikke. Az EU kulturális tevékenységei kiegészítik a tagállami kultúrpolitikákat, a szubszidiaritás elvének megfelelően. EU- támogatást, határokon átnyúló, cserén alapuló, hálózati tevékenységek kaphatnak, melyek eredményeként európai többletérték jön létre.
Kiemelendő példa az együttműködésre az Ungarischer Akzent Németországi Magyar Kulturális Évad 2006-2007, amely az új berlini Collegium Hungaricum épületének felavatásáig tart/tartott. A kulturális évad címe nemcsak a Németországban jól ismert és könnyen felismerhető magyar akcentusra utal, hanem egyúttal a rendezvénysorozat felépítését is jelöli. Az eddigi koncepció folyamatossága mellett a 2007-es év programjai következetesen a regionális koncentráció mentén tagozódnak, melynek mottója „Ungarn – Fünf Positionen”:
Baden-Wüttemberg: Innováció és kultúra Magyarországon (2007 májusától)
Türingia: Szent Erzsébet Év: szociális érzékenység, vallások szerepe és női sorsok a művészetekben (2007 júliusától)
Schleswig- Holstein/Hamburg: a Schleswig-Holstein Zenei fesztivál idei díszvendége Magyarország (2007. július 14 – szeptember 2.)
Északrajna-Vesztfália: A Ruhr 2010 és a Pécs 2010 programok összekapcsolása (2007 augusztusától)
Berlin: Az új Berlini Collegium Hungarikum épületnek felavatása (2007. május- október)
 
És most engedjék megy, hogy Naszredin Hodzsa szavaival búcsúzzam Önöktől, amely egyrészt rávilágít tevékenységünk nehézségeire ugyanakkor elismerésünket fejezi ki a Holdudvar Galéria felé amely teret és segítséget biztosított rendezvényünk lebonyolításához:
Azt kérdezik egyszer a hodzsától, hogy a napnak veheti-e több hasznát, avagy a holdnak? Azt feleli a bölcs hodzsa:
-Nappal kél fel a nap és így nem veszi az éjjelnek hasznát. A hold az éjszaka kél fel és világossá teszi a mindenséget. Így hát a holdnak veszik több hasznát.
 
 
Köszönöm a figyelmet!
 
 
Lap tetejére
 

A mappában található képek előnézete Ali Saghati előadása